Töretlen a megújuló energiák népszerűsége, a BP friss statisztikája szerint különösen a napenergia iránt növekszik a kereslet, de a szél és a egyéb megújuló szektor is évről évre bővül. A megújuló energiák tavaly a globális energiatermelés már közel 22,5%-ra rúgtak igaz, a vízenergia továbbra is meghatározó szerepet játszik.
2014-ben közel 30 százalékkal nőtt a kötelező átvételi rendszerbe értékesített megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyisége, az új működési modell bevezetése megközelítőleg 5 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elkészítette beszámolóját a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2014. évi alakulásáról. A beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai kötelező átvételi rendszer működéséről - áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményében.
A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra - számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy mai siófoki szakmai konferencián. Az államtitkár jelzése szerint az energiahatékonyság növelését segítő projektek, a vízkezelés, valamint a klímaváltozással összefüggő feladatok kapják majd összegszerűen a legtöbb uniós támogatást a 2014-2020-as ciklus során. Arról egyelőre nem esett szó, hogy a környezetvédelmi és energetikai projektek pályázatait mikor hirdethetik meg, illetve milyen menetrend szerint.
Folyamatban van a zöld bank koncepció kidolgozása és a termékek fejlesztése, az idei év első fél évében várható az első zöld termék megjelenése a piacon - közölte a Miniszterelnökség.
Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében rendkívül jól halad Magyarország az Európa 2020-as stratégiában rögzített célhoz képest, és az oktatás terén sem kell már hatalmas erőfeszítést tennünk, de a szegénység visszaszorításában nagyon gyorsan kellene hatalmas eredményt produkálnunk - többek között ez derül ki egy hétfőn megjelent átfogó uniós jelentésből. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy 2020-ig kereken 1 millió fővel kellene csökkenteni a szegénységgel, vagy társadalmi kirekesztés veszélyével sújtott réteg méretét Magyarországon. A 2008-2009-es válság elhúzódó negatív hatásai miatt nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte nagy gond a szegények kapcsán 2020-ra vállalt célok teljesítése, sőt az utóbbi években az EU átlagát tekintve még távolodtunk is a céltól.
Március 9-től akkor lehet elektronikusan benyújtani a tegnap bejelentett 10 milliárd forintos keretösszegű társasházi energiahatékonysági pályázatot, ha a pályázó ingatlan összes tulajdoni hányadának több mint 51%-ával rendelkező tulajdonostársak támogatják azt és legalább 8 éve kiadták az épületre a használatba vételi engedélyt - többek között ezek a fontos információk is kiderülnek a tegnap közzétett részletes pályázati kiírásból. Érdemes a számos csatolandó dokumentum elkészítéséhez gyorsan nekilátni, mert a benyújtás sorrendje számít majd az értékelésnél, de figyelni kell rá, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség és kizáró ok, ha a pályázatot nem a támogatásra jogosult, vagy annak hivatalos képviselője nyújtotta be. Lényeges, hogy az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek lakásonkénti kondenzációs gázkazáncseréjéhez 150 ezer forint plusz támogatás is adható lakásonként, de megkezdett beruházásra nem lehet pályázni és kizáró ok az, ha a társasháznak, vagy lakásszövetkezetnek 60 napot meghaladó köztartozása van. Jó tudni, hogy a teljes támogatási összeget csak utólag fizetik ki, ráadásul 5%-nyi részre legalább 3 évet várni kell.
Együttműködési megállapodást kötött az alternatív energiahordozót előállító szlovákiai Dron Industries és a komplex energiaipari megoldásokat nyújtó magyar OT Industries - jelentette be Polonyi István, a magyar vállalat elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.
Nemrég egy parlamenti vitanapon ismét szembekerültek egymással a megújulók és az atomenergia, miközben a klímavédelmi célok elérésében a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint mindkét erőforrásnak-technológiának kulcsszerepe van.
Órákkal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aláírta a 2014-2020-as fejlesztési ciklus meghatározó dokumentumát, kiírta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a következő másfél évtized egyik meghatározó jelentőségű nemzetgazdasági stratégiai anyagát, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és az ehhez tartozó környezeti vizsgálati jelentést. Az anyagokat a tárca az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. koordinálásában létrehozott szakértői kör bevonásával készítette el, és mától egy hónapon át van lehetőség hozzászólni az anyaghoz a társadalmi egyeztetés keretében. A Partnerségi Megállapodás aláírásáról szóló beszámolónk:
2013-ban is a megújuló energiaforrások felhasználása bővült a legnagyobb mértékben, de ennek ellenére a zöld energiaforrások részaránya a világ teljes energiafogyasztásán belül még elhanyagolható. További problémát jelent, hogy a szél- és napenergia termelés meghatározó része alig pár ország között oszlik el.
A napokban lezárt társadalmi egyeztetés után megjelent a palyazat.gov.hu oldalon a Széchenyi 2020 keretében a "Fotovoltaikus rendszerek kialakítása" című (KEOP-2014-4.10.0/N kódszámú) pályázati kiírás. A pályázaton a közép-magyarországi régión (Budapest és Pest-megye) kívüli helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és 100%-ban állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k indulhatnak 20-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásért 100 százalékos támogatási intenzitás mellett.
Összesen egymilliárd euró támogatást ítélt meg kedden az Európai Bizottság 19 olyan projektnek, amelyek célja tiszta, a környezetet nem terhelő energia előállítása.
A világ gazdaságai egyre nagyobb mértékben fognak villamos energiára támaszkodni a 21. században, megingatva ezzel az olaj szerepét, mint a világ vezető energiaforrása - állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése. Felmerül azonban a kérdés: hol és milyen forrásból állítja majd elő a világ a növekvő kereslet kielégítéséhez szükséges áramot. Egészen meglepő megoldások is szóba jöhetnek, akár az autók is biztosíthatják az energiaigényünk egy részét.
Jóváhagyták azt a javaslatot, mely átalakítja a japán megújuló támogatási rendszert. Az új rendszer nyertesei a jelentős kapacitással rendelkező szélerőműparkok lesznek, míg a szolár támogatottsága csökken.
Átalakítaná a japán kormány az ország megújuló energiákat támogató rendszerét. Amennyiben jóváhagyják a módosításokat, úgy az új rendszer már április 1-jétől hatályba lép. Az új támogatási rendszer nyertese a szélenergia lehet, míg a napenergia támogatottsága csökkenhet - írja a Reuters.
A napjainkban zajló klímaváltozás és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt egyre nagyobb figyelem helyeződik az energiatermelésben a környezetet kímélő technológiákra. Bár a szektort növekvő népszerűség kíséri, a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) statisztikája szerint tavaly már második éve csökkent a beruházások volumene. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ezt részben a napenergia-rendszerek jelentősen csökkenő ára magyarázza. A régiókat tekintve a 2012-ben még piacvezető Európától Kína vette át tavaly a stafétabotot, míg a csökkenő panelárak ellenére továbbra is a napenergetikai szektorban valósult meg a legtöbb beruházás.
Günther Oettinger energiaügyi uniós biztos az európai energiapolitika egységesítése, áttekinthetővé tétele és a szubvenciók felszámolásának szükségessége mellett érvelt az emelkedő energiaárakkal kapcsolatban a tegnap közzétett biztossági állásfoglalásról tartott sajtótájékoztatón, Brüsszelben.
Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű kiserőművek száma és összes beépített teljesítménye az utóbbi két évben. Legtöbb esetben megújuló energiaforrásból helyben megtermelt és általában helyben felhasznált energiáról van szó. Az így csökkenthető hálózati veszteség mérsékli a villamosenergia-ellátás költségeit - számol be a MEKH közleménye.
Két év veszteséges működés után a dán Vestas döntött a vezérigazgató személyének cseréjéről. Az új vezérigazgató a svéd Ericssontól érkezik a dán szélenergetikai cég élére